Ügyszám:132/2006

A Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület Alapszabálya

A Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesület alapszabályát a következőkben állapítja meg:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1/ Az egyesület neve: Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület

   Az egyesület rövidített neve: Nefelejcs Békési Közhasznú Egyesület

2/ Székhelye: 5630 Békés, Szegedi Károly u. 3.

3/ Működése kiterjed az ország egész területére.

4/ Az egyesület elsődleges célja: a magyar hagyományok és kultúra megőrzése és terjesztése, további céljai: hagyományőrző és kulturális programok szervezése, a népi hagyományok és mesterségek ismeretének fenntartása és minél szélesebb körben történő terjesztése.

5/ E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi. Az egyesület kijelenti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

6/ Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

II.

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

1/ Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

Az új tag felvételéről két egyesületi tag írásbeli ajánlását követően a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

2/ Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével és kizárásával.

3/ A kilépést írásban kell közölni az egyesület elnökével. A tagsági viszony a nyilatkozatban megjelölt napon, de legkorábban az elnök kézhezvételének napján szűnik meg.

4/ A közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével hozott határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az éves tagdíját az előírt határidőt követően az írásbeli felszólítást követő 8 napon belül nem fizeti be.

III.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1/ Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőnek bármelyik tag megválasztható.

2/ Az egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában.

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEI

KÖZGYŰLÉS

1/ Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, továbbá rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

2/ A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

3/ Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módosítása, az egyesület feloszlásának kimondása, az éves költségvetés meghatározása, az elnökség éves beszámolójának, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést) és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése az 1997. évi CLVI. törvény 19. §-a alapján. Az alapszabály módosításához és az egyesület feloszlásának kimondásához az összes tag kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Az egyesület éves beszámolóját, amelyet az elnökség terjeszt elő,  a közgyűlés a tárgyévet követő év május 31. napjáig fogadja el. Az egyesület éves beszámolójáról a felügyelő bizottság véleményének ismeretében hozható csak határozat.

4/ A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, de csak akkor, ha e tényre az eredeti meghívóban felhívják a tagok figyelmét. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követő 20 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

5/ A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

AZ ELNÖKSÉG

6/ A közgyűlés 5 évre elnökből és alelnökökből álló, 3 fős elnökséget választ.

 7/ Az elnökség munkájáról éves beszámolót készít, amelynek elfogadásáról a közgyűlés legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig határoz a felügyelő bizottság véleményének ismeretében.

8/ Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a felügyelő bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.

9/ Az elnökség mind három tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség szükséghez képest - de fél évente legalább egyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 3 nap időköznek kell lennie.

10/ Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

11/ A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

12/ Az elnök köteles az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.

13/ Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

14/ Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre megválasztott két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén bármelyik alelnök.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

15/ Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.

Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető sikeresnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 8 napon belül közleményként valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

16/ Az alapító tagok elnökből és két tagból álló felügyelő bizottság létrehozását határozzák el. A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja, megbízatásuk 5 évre szól és újra választhatóak.

17/ A felügyelő bizottság munkájáról éves beszámolót készít, amelynek elfogadásáról a közgyűlés legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig határoz.

18/ A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, illetve társadalmi szervezeteket, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

19/ A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

20/ A felügyelő bizottság feladat- és hatásköre különösen:

– összehívja a közgyűlés rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az egyesület vagy a tagok érdekeit,

– köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,

– írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés részére,

- ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását,

– ellenőrzi a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezeteket,

– jelentést kérhet az elnökség tagjaitól, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az egyesület munkavállalóitól,

– megvizsgálhatja ill. betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba,

21/ A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b) az elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül  szükség szerint az elnökséget, illetve a közgyűlést nem hívták össze, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult.

22/ Haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az egyesület arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

23/ A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

24/ A felügyelő bizottság testületként jár el, határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

25/ A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

26/ A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

27/ A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

28/ A felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a közgyűlésen, az elnökség ülésein pedig részt vehetnek.

29/ Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs, aki az ülését összehívja, az egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.

30/ Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

V.

A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1/ Az egyesület tisztségviselői az elnökség és a felügyelő bizottság elnöke és tagjai.

2/ A tisztségviselők az egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlés által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

3/ Megszűnik a tisztségviselői megbízás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással.

A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ilyenkor az új tisztségviselő megválasztása érdekében a lehető leghamarabb a közgyűlést össze kell hívni.

A közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével hozott határozattal a tisztségviselőt bármikor visszahívhatja. A visszahívás akkor hatályosul, amikor az a visszahívást kézhezveszi.

A tisztségviselő tisztségéről bármikor indoklás nélkül írásban lemondhat, ilyenkor az új tisztségviselő megválasztása érdekében a lehető leghamarabb a közgyűlést össze kell hívni.

A tisztségviselő jogviszonyára - ha a tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak. Ha a tisztségviselő tevékenységét munkaviszony keretében látja el, akkor a munkáltatói jogokat vele szemben a közgyűlés gyakorolja és minden a munkaviszonyát érintő döntést közgyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni.

VI.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1/ Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) az elnökség tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

2/ A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

3/ A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4/ Az egyesület tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

VII.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az egyesület képviseletére az elnök és az alelnökök jogosultak akként, hogy a képviselethez az elnökség két tagjának együttes eljárására van szükség. Ugyanez vonatkozik a bankszámla feletti rendelkezésre is.

VIII.

AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

1/ A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

2/ Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

3/ Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelősek.

4/ Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg  vagy megállapítják megszűnését, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

5/ Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével az elnökség az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

6/ Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

7/ Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

8/ Az egyesületi vagyon csak az egyesület rendeltetésének megfelelő célra használható fel. Az egyesületi vagyonból támogatás erre irányuló indokolt kérelemre nyújtható. A kérelmet az elnökség bírálja el. Az elnökség az egyesületi vagyonnal gazdálkodhat, az banki betétként elhelyezhető. A gazdálkodási tevékenységből, illetve az egyesületi vagyon kamatából folyó bevétel az egyesület vagyonát növeli, amelynek felhasználásáról az elnökség dönt.

IX.

KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK

1/ Az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

-  a kulturális tevékenység,

- a kulturális örökség megóvása

- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

2/ Az egyesület kinyilvánítja, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

3/ Az egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köthet a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

4/ Az egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

5/ Az egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

6/ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

7/ Az egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

8/ Az egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

9/ Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).

10/ A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

11/ A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.

Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

X.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

1/ Az Egyesület a jogerős bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Tevékenységét csak ezt követően kezdheti meg.

2/ A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Békés, 2006 szeptember 05.